T�l a s�v�nyen

anim�ci�s (szinkroniz�lt)

Szerepl�k:

Gy�rt�:	DreamWorks Pictures
Eredeti c�m:	Over the hedge
Executive producer:	Bill Damaschke
Forgat�k�nyv�r�k:	Lorne Cameron �s David Hoselton, Len Blum
Producer:	Bonnie Arnold
Rendez�/Forgat�k�nyv�r�:	Karey Kirkpatrick
Rendez�:	Tim Johnson

Orsz�gos bemutat�:

2006.j�lius 06.

Itt a tavasz, Verne, a tekn�c, �s erdei bar�tai fel�brednek t�li �lmukb�l, �s induln�nak �lelmet gy�jteni j�v� t�lre. Igen �m, de valami sz�rny�s�g �llja �tjukat. Hatalmas. �s z�ld. �s f�lelmetes. �s csupa lev�l. �s m�gsem a post�s b�csi.
Hanem a S�V�NY.
A s�v�ny, amely kereszt�lszeli birodalmukat, �s a t�loldal�n imm�ron nem a b�k�s, bar�ts�gos erd� van. Hanem egy furcsa, veszedelmekkel �s id�tlen l�nyekkel teli, idegen ter�let. A lak�park.

Leaszfaltozott �denkert

A film „c�mszerepl�je” maga a S�v�ny, amit az erdei �llatok Steve-nek keresztelnek el, mivel hirtelen megjelen�se megr�m�ti �ket, �s �gy gondolj�k, ha nevet adnak neki, akkor kev�sb� lesz ijeszt�. Kathy Altieri produkci�s tervez� elmondja, hogy a l�tsz�lag statikus, t�mb alak� lev�lzetet renderelni sokkal nehezebb volt, mint amilyennek l�tszik. – R�n�zel egy s�v�nyre �s azt hiszed ez a legk�nnyebb dolog a vil�gon. Egy s�v�ny; csak levelek egy doboz k�r�l. Mennyire lehet az neh�z? Higgy�tek el, a mi s�v�ny�nket hihetetlen neh�z volt megval�s�tani, mind m�v�szeti, mind technikai szempontb�l. F�leg az volt nagy kih�v�s, amikor a karakterek �ts�t�ltak a s�v�nyen. – Megalkottunk t�bb, k�l�nb�z�, egyszer� diz�jnt f�khoz, bokrokhoz �s f�h�z, valamint sz�mos olyat, amit mi „fest� effektusnak” h�vunk, amik kis, d�szlet-�lt�ztet� n�v�nyek, amiket itt-ott el tudtunk helyezni az erd�ben – folytatja Altieri. – A sz�m�t�g�pben mindezeket kombin�lni, �jrakombin�lni, megforgatni, �jran�veszteni, �jrafelsz�nezni, �jrasz�nezni �s �jratext�r�zni lehetett, hogy megjelen�ts�k ezt a csod�latosan gazdag erd�t. Az effektus csapattal egy�tt dolgozva b�rmely f�t vagy n�v�nyt a sz�ks�gleteinknek megfelel�en tudtunk kialak�tani. Val�j�ban az erd� megalkot�s�ban a legnehezebb a sz�ks�ges renderel�si id� hossza az adatok puszta mennyis�ge miatt. Nagyon komoly technikai t�masz hatalmas sebess�ggel �llt rendelkez�sre, hogy megteremthess�k ezt a sok csod�latos dolgot a h�tt�rben, mint amilyenek p�ld�ul a szell�ben l�gyan leng� falevelek. A s�v�ny hat�rvonalk�nt szolg�lt a term�szetes k�rnyezet �s a mesters�ges kertv�rosi vil�g k�z�tt. Mindk�t vil�got �gy alak�tott�k ki, hogy szokatlan szemsz�gb�l l�thassuk azokat. – Mindenk�ppen az �llatok szemsz�g�b�l akartuk elmes�lni a t�rt�netet – mondja Altieri. – Ezt �gy pr�b�ltuk el�rni, hogy nagy figyelmet szentelt�nk vil�gunk als�bb r�gi�inak. – A kutat�munk�nk nagy r�sze abb�l �llt, hogy hason cs�szva k�zlekedt�nk, mindenhov�, ahov� a kis �llatk�k menn�nek, �s megn�zt�k a dolgokat mindenf�le furcsa sz�gb�l – mondja Christian Schellewald m�v�szeti rendez�. – N�ha munk�ba menet meg�lltam, hasra fek�dtem az aszfalton �s fot�ztam. Mindenki n�zett �s csod�lkozott, hogy vajon mit m�velek. – Az ar�ny igen fontos filmtechnikai elem ebben a filmben, p�ld�ul amikor a konyha akkora, mint egy katedr�lis – veszi �t a sz�t Damon O’Beirne layout vezet�. – De az �llatok m�rete nem csak k�rnyezet�kh�z k�pest, hanem az emberekhez k�pest is fontos. Egy dolog megfigyelni egy mos�medve vagy tekn�s magass�g�t �s meg�llap�tani, hogy „ok�, a kamer�t k�zel kell tennem a f�ldh�z”, de hogy azt �rezz�k, t�nyleg ott vagyunk az �llatokkal, azt szerett�k volna el�rni. O’Beirne elmes�li, hogy a layout csapat egyik tagja �tletesen illusztr�lta az elk�pzel�st. – Dave Morehead egy kamer�t k�t�tt egy kutya h�t�ra �s elengedte futni. Nagyon �rdekes volt megn�zni a felv�telt. Nem csak azt a szemsz�get mutatta meg, hanem azt is megtudtuk bel�le, hogy nagyj�b�l hogyan kell a kamer�nknak mozognia. A rendez�k azt is kital�lt�k, hogyan seg�tsenek a filmen dolgoz� embereknek azonosulni az �llatok perspekt�v�j�val. A DreamWorks Animation kampusz�n �ll egy �tszintes gar�zs�p�let, amelynek egyik fal�t teljesen befutotta a repk�ny. Ha valaki al� �ll �s feln�z, k�nnyen elk�pzelheti, milyen �rz�s lehet egy kis �llat sz�m�ra, amikor elt�rp�l egy �ri�si s�v�ny mellett. – Egy 180 centi magas s�v�ny sz�munkra nem olyan nagy, de ez a film arr�l sz�l, hogy a vil�got m�s perspekt�v�b�l n�zz�k – mondja Karey Kirkpatrick rendez�. – Mindenkinek, aki ezen a filmen dolgozott, oda kellett �llnia az al� a fal al�, hogy meg�rtse, milyen lehet az �llatoknak ebben a helyzetben, �s rem�lhet�leg ez a felfedez�s hat�ssal volt a munk�jukra.

A terentm�nyek sokf�les�ge

A k�preg�ny alkot�i tudt�k, hogy nagy kih�v�s karaktereiket �t�ltetni a filmv�szonra, �s el�gedettek voltak az eredm�nnyel. – Csak a kis fekete-feh�r firk�im voltak meg nekik kiindul�pontk�nt – mondja T Lewis. – Amikor v�gre l�thattam az eg�szet �letre kelni, nem voltam felk�sz�lve r�. A sz�nek, a gazdags�g �s a sz�ps�g... megd�bbent� volt. Sz�momra olyan volt, mint Dork�nak bes�t�lni �z birodalm�ba a fekete-feh�r kansasi h�zb�l. Fantasztikus volt. Fry egyet�rt. – Mindig ijeszt� l�tni �letre kelni az alkot�sodat, elgondolkozni, hogy „�gy k�pzeltem ezt el a fejemben?” �s az olvas�ink, vajon �gy k�pzelt�k el? De csod�latos munk�t v�geztek �s h�ek maradtak a karaktereinkhez. Kathy Altieri produkci�s tervez�, aki a film minden diz�jn elem��rt felelt a karakterekt�l kezdve a k�rnyezet�kig, megjegyzi: – A k�preg�ny karaktereinek bels� vonzerej�k van, de vizu�lisan kidolgozottabb� kellett tenn�nk �ket, hogy a k�z�ns�g �rezhesse azt a kapcsolatot vel�k, amire a film�nkben t�rekedni akartunk. A T�l a s�v�nyen c�m� filmben szerepl� �llatokkal m�r �l�ben is tal�lkozhattunk, de se nem egyszer�, se nem tan�csos olyan k�zel menni hozz�juk, ami a tanulm�nyoz�sukhoz sz�ks�ges lenne. Ehelyett Julie Scardina, a Sea World �s a Busch Gardens „nagyk�vete”, elvitte a DreamWorks Animationh�z a film f�szerepl�it, hogy minden r�szleg szem�lyesen megismerkedhessen az �llatokkal, amiket meg kellett tervezni�k �s anim�lniuk. A csapatok megn�zhett�k, hogyan mozognak az �llatok �s megfigyelhett�k, s�t, meg is �rinthett�k a sz�r�ket, t�sk�j�ket vagy p�nc�ljukat. – Az, hogy t�nyleg k�zelr�l megfigyelhett�k az �llatainkat, csod�latos lehet�s�g volt – mondja Johnson. – Megmutatta nek�nk, hogy eg�szen k�l�nb�z� testbesz�d�k, mozg�suk, arcuk �s szem�lyis�g�k van. B�r ismerj�k ezeket a fajokat, m�gis sok felfedez�st tett�nk: a mos�medve �rdekl�d�se, az ujjaik gyorsas�ga, �s ahogy mindent meg akarnak �rinteni; a k�v�rk�s tarajos s�n�k, amik im�dnival�ak voltak – senki nem sz�m�tott arra, hogy olyanok, mint valami t�sk�s kis macik; a b�lcsess�g a tekn�s arc�n; �s m�g a m�kusok is... persze mindannyian l�ttuk m�r �ket, kereszt�l iramodni a parkon vagy a kert�nk�n, de hogy el�g k�zel legy�nk hozz�juk ahhoz, hogy l�ssuk az elektromoss�got a szem�kben... Az eg�sz nagyon inspir�l� volt. Lehet�s�get adott az embereinknek, hogy megbecs�lhess�k ezeknek az �llatoknak a szellem�t �s egy�nis�g�t, �s mindez befoly�solta nem csak azt, ahogyan a karakter diz�jnt megk�zel�tett�k, hanem a karakterek szem�lyis�g�t �s egy�ni t�rt�netsz�l�t is. A T�l a s�v�nyen c�m� film aranyos, sz�r�s �llatk�i pontosan a sz�r�ss�g�k miatt komoly kih�v�st jelentettek a filmk�sz�t�k sz�m�ra. Verne, a tekn�s kiv�tel�vel minden �llat sz�r�s, �s minden faj bund�ja k�l�nb�z� saj�toss�gokkal b�r. A T�l a s�v�nyen a DreamWorks Animation els� sz�m�t�g�p-anim�ci�s filmje, amiben a teljes sz�rzet dinamikus, vagyis a sz�rzet maga a fejt�l a l�bujjakig anim�lhat�. A sz�rzet rendszert a par�ka rendszerb�l fejlesztett�k ki, amelyet el�sz�r a Shrek 2-ben haszn�ltak �s a Madagaszk�rhoz tov�bb fejlesztettek. A T�l a s�v�nyen c�m� filmhez a rendszert exponenci�lisan kellett b�v�teni. A program alapja a rengeteg „vezet� sz�r”, amelyeket az egyes karakterek sz�m�t�g�pes modellj�re helyeztek �s a sz�rzet mozg�s�nak sablonjak�nt szolg�ltak. A vezet� sz�r�ket manipul�lva az anim�torok mozgatni �s form�zni tudt�k a sz�rzetet – min�l t�bb vezet� sz�r volt, ann�l finomabban tudt�k ir�ny�tani. A vezet� sz�r�kh�z k�l�nb�z� param�tereket is hozz� tudtak rendelni, �gy az anim�torok megv�laszthatt�k az egyes jelenetekben a mozg�s m�rt�k�t. A vezet� sz�r�k sz�m�t �s elhelyezked�s�t a cselekm�nynek megfelel�en �ll�thatt�k be minden egyes karakteren. Mint minden el�sz�r haszn�lt technik�val, ezzel is voltak kezdetben probl�m�k. A tarajos s�n�k hossz�, hegyes t�sk�i k�l�n�sen bonyolult feladatot jelentettek. – A t�sk�k nagyon hossz�ak voltak, ez�rt er�teljesen kellett mozogniuk. �m miut�n az els� jeleneteket megn�zt�k, a t�sk�kb�l vissza kellett v�gnunk, mert a s�n�k folyton egym�st d�fk�dt�k – magyar�zza Nicolas Scapel vezet� karakter technikai rendez�. Hogy az anim�torok ir�ny�thass�k a t�bbsz�z t�sk�t, a karakter technikai rendez�k megalkott�k a „sz�r m�gnesek” rendszer�t, felhaszn�lva a par�ka rendszert. Ezen k�v�l anim�lhat� geometriai form�kat terveztek meg az�rt, hogy a sz�rzet vagy a t�sk�k k�v�lr�l eldeform�l�djanak, amikor hozz��rnek egy t�rgyhoz vagy m�sik karakterhez. Craig Ring vizu�lis effektus szakember azt mondja, hogy a sz�m�t�g�p-anim�ci� �lland� fejl�d�se ellen�re „a dolgok m�g mindig nem tudj�k, hogy mikor mennek neki egym�snak. Ah�nyszor a s�n�k megfordultak, a t�sk�ik �tsz�rtak m�s karaktereket vagy t�rgyakat. �lland�an manipul�ltuk �ket, hogy elhajoljanak az �tb�l. Megvil�g�tani is nagy kih�v�s volt �ket, mivel a t�sk�k hossz�ak, hegyesek �s a sz�n�k �tmenetes. Neh�z volt el�rni, hogy j�l n�zzenek ki, de a v�geredm�ny meg�rte az er�fesz�t�st. Mivel Verne tekn�s, nincs sz�re, de a p�nc�lja sem jelentett egyszer� feladatot. John Hill vezet� anim�tor ezt mondja: – Verne nagy p�c�lt hord, ez�rt olyan volt anim�lni, mint egy k�v�rk�s, alacsony embert, neh�z h�tizs�kkal, ami akad�lyozza a karjait �s a l�bait is. Eltartott egy darabig, m�g r�j�tt�nk, hogyan anim�ljuk, mik�zben j�r, p�ld�ul, mert ha t�l magasat l�pett, a l�ba egyenesen �tment a p�nc�lon, �s ezt nem lehetett. �gyhogy ez volt az egyik a probl�m�k k�z�l, amiket meg kellett oldanunk.

Az eredeti banda

Van egy �llat, ami nem csak megtanult boldogulni, de egyenesen j�l is �rzi mag�t a kertv�rosok aszfaltozott �s el�re csomagolt vil�g�ban. Egy v�llalkoz� szellem� mos�medve, Stikli, megtal�lta a m�dj�t, hogy saj�t jav�ra ford�tsa a t�bbi �llat vesztes�g�t. Bruce Willis, aki a film eredetij�ben Stiklinek k�lcs�nzi a hangj�t, ezt mondja: – Sz�rakoztat� volt Stikli b�r�be b�jni. Vakmer� mos�medve, az �llatok birodalm�nak David Addison-ja – mes�li, utalva A simlis �s a szende (Moonlighting) c�m� sorozatban alak�tott szerep�re. – Az �vek sor�n Stikli begy�jt�tt egy csom� emberek �ltal haszn�lt t�rgyat, amiket egy golft�sk�ban cipel mag�val – ez a saj�t tr�kkt�ra. Nagyon okos, de sz�momra a karakter legvonz�bb tulajdons�ga az, hogy megmutatja a sebezhet�s�g�t. Val�j�ban nagyon mag�nyos kis mos�maci, aki belebotlik ebbe az �llatcsal�dba, �s r�j�n, hogy k�z�j�k szeretne tartozni. �m a benne lak� sz�lh�mos akar t�l�k valamit, �s a humor nagy r�sze azokb�l a kellemetlen helyzetekb�l fakad, amelyekbe k�nyszer�ti �ket. Sok vicces dolog t�rt�nik, ami a gyerekeknek tetszeni fog, de a humor nagy r�sze kifejezetten feln�tteknek �r�dott. A film er�sen b�r�lja a t�lfogyaszt�st, �s olyan t�kr�t tart az emberi viselked�s �s �ltal�ban a t�rsadalom el�, amit szerintem mindenki viccesnek fog tal�lni. Stikli szerencs�tlens�g�re saj�t k�r�n tanulja meg a t�lfogyaszt�s vesz�lyeit, amikor elfelejti a term�szet egyik fontos szab�ly�t: csak azt vedd el, amire sz�ks�ged van. Miut�n egy d�h�s medve rajtakapja, hogy Stikli ellop t�le egy kocsirakom�ny �lelmet, a mos�macinak egyetlen hete van arra, hogy visszaszolg�ltassa azt, vagy az �let�vel kell fizetnie. – Hogy fogja ezt megoldani? – teszi fel a k�rd�st Johnson, �s meg is v�laszolja: – Kihaszn�lja ezeket a naiv �rtatlanokat, �s csellel r�veszi �ket, hogy �sszegy�jtsenek annyi �lelmet, amivel kifizetheti a medv�t. Az �rtatlan csapat vezet�je egy Verne nev� tekn�s, aki a film eredetij�ben Garry Shandling hangj�n sz�lal meg. – Verne azzal van elfoglalva, hogy megv�dje csal�dj�t a nagysz�j� Stiklit�l, aki egyszer csak megjelenik k�z�tt�k �s �tveszi az ir�ny�t�st – mondja Shandling. – Verne a kezdetekt�l fogva tart Stiklit�l, mert �rzi, hogy bizsereg a farkinc�ja. Amikor ez t�rt�nik, Verne tudja, hogy �bernek kell lennie, �s minden, amit Stikli tesz, szinte meg�rj�ti a farkinc�j�t. Verne megtanult b�zni az �szt�neiben, hiszen � a csapat legid�sebb �s legb�lcsebb tagja. A tekn�s�k faja m�r t�bb milli� �ve �l itt, �s sok�ig �lnek. Szerintem Verne nagyj�b�l 120 �ves, de, ha mondhatom �gy, 70-nek n�z ki, legfeljebb 75-nek... persze smink n�lk�l. M�g Verne a leg�vatosabb a csapatban, Hami, a hiperakt�v m�kus a leg�vatlanabb. � azonnal megkedveli Stiklit. Steve Carell, aki a film eredetij�ben Haminak k�lcs�zni a hangj�t, ezt mondja r�la: – Hami mindig kitart a bar�tai mellett; nagyon aranyos �s nagyon tud szeretni. Ha csak r� gondolok, elb�g�m magam, mert � a leg�desebb �llatka. Viszont nagyon r�vid ideig k�ti le valami a figyelm�t. Megl�t valami �jat, �s azonnal r�tapad, legyen az kaja, vagy egy bar�tja. Eg�szen elb�v�li az �let, �s szerintem ez az egyik legjobb tulajdons�ga. A legt�bbet hozza ki az �letb�l... ezer sz�zal�kra felfokozva. Hami �des optimizmus�nak ellenp�lusa Stella, a borz, aki sz�m�ra az �let egyszer�en b�zlik. Stella a film eredetij�ben Wanda Sykes hangj�n sz�lal meg, aki meg�rti a karakter �letfelfog�s�t. – Stell�nak minden joga megvan, hogy mogorva �s ingerl�keny legyen. Ki ne lenne ilyen, ha �lland�an b�zlene? Stella nagyszer�; meg�rti ezt. �gy gondolkozik, hogy „Ezeket a lapokat osztott�k nekem. Borz vagyok. Az emberek megl�tnak �s elrohannak. Ilyen az �letem. B�zlik, de tudom, hogy b�zlik, �s el tudom viselni... de nem felt�tlen�l pozit�v hangnemben.

K�preg�nyb�l a filmv�szonra

Az�rt esznek, hogy �ljenek. Mi az�rt �l�nk, hogy egy�nk. Elveszik, ami kell nekik, �s haszn�lj�k, amit elvesznek. Mi elvessz�k, amit akarunk... azt�n m�g t�bbet akarunk. Val�sz�n�leg mi vagyunk a F�ld legfurcs�bb l�nyei. K�t j�bar�t, egy mos�medve �s egy tekn�s, m�r t�bb mint t�z �ve figyeli m�-vil�gunkat a n�pszer� k�preg�ny, az Over the Hedge lapjain. Michael Fry t�rt�neteit T Lewis illusztr�lta. K�preg�ny�k el�sz�r 1995 j�nius�ban jelent meg, �s az�ta tartanak ferde t�kr�t el�nk �s mutatj�k meg vil�gunkat az �llatok szem�n kereszt�l. – A helysz�n nagyszer�, hiszen b�rki, akinek kertje van, kapcsolatba ker�lt m�r vadon �l� �llatokkal – magyar�zza Michael Fry. – Ez mindenk�ppen �gy volt velem – mondja T Lewis. – Kertv�rosban laktam, �s gyakran l�ttam m�kusokat �s nyulakat a kertben, �s mos�medv�ket, amik az ablakot kapart�k �s �lelmet kerestek. Tim Johnson rendez� hozz�teszi, hogy a kertekbe mer�szked� vadon �l� �llatokkal a vil�gon b�rhol tal�lkozhatunk, nem csak amerikai kertv�rosokban. – Ak�r Chicago, ak�r P�rizs k�lv�ros�ban j�rsz; ak�r vid�ken �lsz, ak�r nagyv�rosban, mindenhol vannak olyan �llatok, amiknek meg kellett tanulniuk egy�tt �lni azzal, hogy m�r j�form�n minden�tt emberek vannak. B�rhol j�rsz a vil�gon, tal�n m�sok az �llatfajok, de a cs�nytev�seik nagyj�b�l ugyanazok. – N�zz�k ezeket az �llatokat �s feltessz�k a k�rd�st: „Vajon mire gondolnak?” Mi azt mondjuk, hogy arra gondolnak, be akarnak jutni a konyh�nkba �s a h�t�nkbe – mondja Fry nevetve. Johnson r�mutat, hogy a T�l a s�v�nyen (Over the Hedge) c�m� film a k�preg�nyek el�t�rt�netek�nt szolg�l. – Sz�vesen mondjuk, hogy a t�rt�net�nk ott v�gz�dik, ahol a k�preg�ny kezd�dik, hiszen a k�preg�nyben Verne �s Stikli m�r r�g�ta egy furcsa p�rt alkotnak �s bar�tok. A film megmutatja, hogyan tal�lkoztak el�sz�r, ami lehet�s�get adott nek�nk, hogy a karaktereket eg�szen m�shonnan k�zel�ts�k meg. Felszabad�t� volt sz�munka, de szorosan egy�ttm�k�dt�nk Mike-kal �s T-vel, hogy biztosan megmaradjunk az � vil�guk keretei k�z�tt. – Val�j�ban mi �l�nk az �llatok h�ts� kertj�ben, nem pedig �k a mi�nkben – v�li Bonnie Arnold producer. – A k�preg�ny �s most a film arr�l sz�l, hogyan hat az �llatok �let�re a k�lv�ros terjeszked�se, �s hogyan kell alkalmazkodniuk, hogy boldoguljanak ebben az �j k�rnyezetben.