F�szerepl�k  Tom Hanks, Audrey Tautou, Sir Ian McKellen Szerepl�k  Alfred Molina, J�rgen Prochnow, Paul Bettany, Jean Reno Rendez�  Ron Howard �r�k  Akiva Goldsman Gy�rt�  Columbia Pictures, Imagine Entertainment M�fajok/kateg�ri�k  Akci�, Dr�ma, Krimi, K�nyvfeldolgoz�s Eredeti megjelen�s �ve  2006 Hazai bemutat�  2006. m�jus 18. Forgalmaz�  InterCom

Hollywood az elm�lt �vekben r�kapott a k�preg�nyek adapt�l�s�ra, de az�rt id�r�l-id�re felt�nik egy megfilmes�tett reg�ny bestseller is a v�sznon. Legut�bb az Egy g�sa eml�kirataival pr�b�ltak biztosnak t�n� d�jakat �s vagyonokat bes�p�rni (igen m�rs�kelt sikerrel), most A Da Vinci-k�d ker�lt sorra. Dan Brown minden kar�csonyi k�nyvszezonra jelentkezik egy kell�en vastag �s tudom�nyosnak t�n� k�nyvvel, de eddig a katolikus egyh�z alapvet�seit megk�rd�jelez� ponyv�ja v�ltotta ki messze a legnagyobb visszhangot. A J�zus Krisztus �s M�ria Magdolna k�z�s gyerek�nek k�tezer �ves titk�t ezer �ve �rz� templomos lovagrend t�rt�nete m�g� rejtett egyszer� kalandreg�ny k�ts�gtelen�l mag�val ragad�ra sikeredett, az egyh�z ellenkez�se pedig olyan ingyen rekl�mot biztos�tott sz�m�ra, amely milli�khoz juttatta el. Annak vizsg�lata m�r �nmag�ban �rdekes lenne, hogy mi�rt �rezte �gy j� n�h�ny magas rang� pap, hogy komolyan kell vennie a k�nyvben le�rtakat (�s m�g ink�bb: a k�nyvet mag�t), �s reag�lnia kell – a reg�ny mindenesetre kiss� olyannak hatott, mint Umberto Eco Foucoult-ing�j�nak leegyszer�s�tett �s populariz�lt v�ltozata. �ppen ez a leegyszer�s�t�s �s Brown pongyola st�lusa tette alkalmass� a k�nyvet a megfilmes�t�sre. Az egy nap alatt j�tsz�d� t�rt�net, az egys�k� karakterek, a cselekm�nyk�zpont�s�g mind egy p�rg�s kalandfilm�rt ki�ltanak. Mi az oka annak, hogy m�gsem egy �jabb Indiana Jones-t, vagy legal�bb egy Nemzet arany�t l�tunk? Az alapszitu�ci�k nem sokban k�l�nb�znek, az intellektu�lis h�tter�, rejtv�nyek megold�s�val el�rejut� kincsvad�sz figur�ja k�r� �p�l mindh�rom film, csak �ppen jelen esetben a filmk�sz�t�k nem tudtak szabadulni az eredeti m� (k�pzelt) s�ly�t�l. Ron Howard rendez� (Egy csod�latos elme stb.) hi�ba besz�li jobban a filmnyelvet, mint Dan Brown az irodalmit, k�t pad k�z�tt a f�ldre esik: filmje kalandfilmnek t�l komolykod� �s merev, ahhoz viszont nincs benne m�g�ttes �s hangulat, hogy misztikus thrillerk�nt meg�llja a hely�t. Mozija csak �gy csin�l, mintha lenne t�tje, �s b�r ez n�hol el�ny�re v�lik (pl. a k�nyv befejez�se igencsak hiteltelen volt az �vezredes, vil�gm�ret� �sszeesk�v�sb�l kis�t�l� f�h�ssel, aki mintha csak a j�tsz�t�rr�l menne haza – itt legal�bb nincs ilyen �rz�s�nk), legink�bb az akci�jelenetekn�l �rezz�k h�tul�t�j�t. A v�gy, hogy mindent belepakoljanak a filmbe, ami a k�nyvben benne volt, cs�ny�n vissza�t: a folyamatos p�rg�sb�l gyakran kapkod�s lesz, a karakterek motiv�ci� nem tiszt�k, az �ld�z�sek �s �ltal�ban a mozgalmas r�szek �sszecsapottak, sokkal r�videbbek, mint lenni�k k�ne - mire magukkal ragadn�nak, m�r v�g�k is. Az �zenet egy�rtelm�: itt nem az akci� sz�m�t, hanem a t�bb ezer�ves kult�ra sek�lyesen bemutatott m�tosza, egy olyan t�rt�nelmi t�vlat, amellyel a mai Amerika nem rendelkezik. Hollywood megint t�l komolyan vette mag�t. Volt a kez�ben egy j� kalandfilmes alap, amit nem mert lecsupasz�tva filmre vinni. Igazs�gtalanok lenn�nek a filmmel szemben, ha legal�bb p�r sz�t nem �rn�nk arr�l, hogy profin �ssze van rakva, k�t �s f�l �r�n kereszt�l lek�t, m�g n�h�ny �rdekes vizu�lis effektust is kapunk benne �s �sszess�g�ben jobb, mint a reg�ny. Az persze �r�kre k�rd�s marad, hogy ha az egyh�z nem t�madja oly hevesen Brownt, akkor ki lenne k�v�ncsi erre az eg�szre. Az mindenesetre val�sz�n�s�thet�, hogy m�sik filmmel nyitott�k volna meg a Cannes-i Filmfesztiv�lt